hagyaték

Hungarian edit

Etymology edit

First attested in 1784. From hagy (“to leave”) +‎ -aték (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. ^[1]^[2]

Pronunciation edit

IPA^(key): [ˈhɒɟɒteːk]
Hyphenation: ha‧gya‧ték
Rhymes: -eːk

Noun edit

hagyaték (plural hagyatékok)

(formal) legacy, bequest, inheritance, estate (money or property bequeathed to someone in a will)
Synonym: örökség
legacy (literary heritage: unpublished works left behind by a writer)

Declension edit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hagyaték	hagyatékok
accusative	hagyatékot	hagyatékokat
dative	hagyatéknak	hagyatékoknak
instrumental	hagyatékkal	hagyatékokkal
causal-final	hagyatékért	hagyatékokért
translative	hagyatékká	hagyatékokká
terminative	hagyatékig	hagyatékokig
essive-formal	hagyatékként	hagyatékokként
essive-modal	hagyatékul	—
inessive	hagyatékban	hagyatékokban
superessive	hagyatékon	hagyatékokon
adessive	hagyatéknál	hagyatékoknál
illative	hagyatékba	hagyatékokba
sublative	hagyatékra	hagyatékokra
allative	hagyatékhoz	hagyatékokhoz
elative	hagyatékból	hagyatékokból
delative	hagyatékról	hagyatékokról
ablative	hagyatéktól	hagyatékoktól
non-attributive possessive - singular	hagyatéké	hagyatékoké
non-attributive possessive - plural	hagyatékéi	hagyatékokéi

Possessive forms of hagyaték
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hagyatékom	hagyatékaim
2nd person sing.	hagyatékod	hagyatékaid
3rd person sing.	hagyatéka	hagyatékai
1st person plural	hagyatékunk	hagyatékaink
2nd person plural	hagyatékotok	hagyatékaitok
3rd person plural	hagyatékuk	hagyatékaik

Derived terms edit

hagyatéki

References edit

^ hagyaték in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN