handzsár

Hungarian

Etymology

From Ottoman Turkish خنجر (hancar).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒnd͡ʒaːr]
• Rhymes: -aːr
• Hyphenation: han‧dzsár

Noun

handzsár (plural handzsárok)

1. scimitar
2. khanjar

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	handzsár	handzsárok
accusative	handzsárt	handzsárokat
dative	handzsárnak	handzsároknak
instrumental	handzsárral	handzsárokkal
causal-final	handzsárért	handzsárokért
translative	handzsárrá	handzsárokká
terminative	handzsárig	handzsárokig
essive-formal	handzsárként	handzsárokként
essive-modal	—	—
inessive	handzsárban	handzsárokban
superessive	handzsáron	handzsárokon
adessive	handzsárnál	handzsároknál
illative	handzsárba	handzsárokba
sublative	handzsárra	handzsárokra
allative	handzsárhoz	handzsárokhoz
elative	handzsárból	handzsárokból
delative	handzsárról	handzsárokról
ablative	handzsártól	handzsároktól
non-attributive possessive - singular	handzsáré	handzsároké
non-attributive possessive - plural	handzsáréi	handzsárokéi

Possessive forms of handzsár
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	handzsárom	handzsárjaim
2nd person sing.	handzsárod	handzsárjaid
3rd person sing.	handzsárja	handzsárjai
1st person plural	handzsárunk	handzsárjaink
2nd person plural	handzsárotok	handzsárjaitok
3rd person plural	handzsárjuk	handzsárjaik

See also

• Appendix:Hungarian words with dzs

Further reading

• handzsár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN