See also: hiu and hiʻu

Hungarian

edit

Etymology

edit

From the dialectal hiu (emptiness, space).[1][2]

Pronunciation

edit

Adjective

edit

hiú (comparative hiúbb, superlative leghiúbb)

  1. vain
    • 1861, Imre Madách, Az ember tragédiája[1] (The Tragedy of Man),[2] Magyar Helikon 1980, page 66 (Scene 5), translated by George Szirtes
      Átok reád, hiú ábrándvilág, / Megint elrontád legszebb percemet.
      A curse on you, O world of vain illusions, / Once again you’ve ruined my finest moment.
      (literally, “vain illusion-world”)

Declension

edit
Inflection of hiú
singular plural
nominative hiú hiúk
hiúak
accusative hiút hiúkat
hiúakat
dative hiúnak hiúknak
hiúaknak
instrumental hiúval hiúkkal
hiúakkal
causal-final hiúért hiúkért
hiúakért
translative hiúvá hiúkká
hiúakká
terminative hiúig hiúkig
hiúakig
essive-formal hiúként hiúkként
hiúakként
essive-modal
inessive hiúban hiúkban
hiúakban
superessive hiún hiúkon
hiúakon
adessive hiúnál hiúknál
hiúaknál
illative hiúba hiúkba
hiúakba
sublative hiúra hiúkra
hiúakra
allative hiúhoz hiúkhoz
hiúakhoz
elative hiúból hiúkból
hiúakból
delative hiúról hiúkról
hiúakról
ablative hiútól hiúktól
hiúaktól
non-attributive
possessive - singular
hiúé hiúké
hiúaké
non-attributive
possessive - plural
hiúéi hiúkéi
hiúakéi

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ hiú in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ hiú in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

edit
  • hiú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN