hulldogál

Hungarian

Etymology

hull (“to fall”) +‎ -dogál (“frequentative suffix”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhuldoɡaːl]
• Hyphenation: hull‧do‧gál
• Rhymes: -aːl

Verb

hulldogál

1. (intransitive) to fall quietly, slowly, one after another

   Könnyű hó hulldogált. ― A light snow was falling.

Conjugation

conjugation of hulldogál

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hulldogálok	hulldogálsz	hulldogál	hulldogálunk	hulldogáltok	hulldogálnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	hulldogáltam	hulldogáltál	hulldogált	hulldogáltunk	hulldogáltatok	hulldogáltak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hulldogálni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	hulldogálék	hulldogálál	hulldogála	hulldogálánk	hulldogálátok	hulldogálának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hulldogál vala, hulldogált vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hulldogálandok	hulldogálandasz	hulldogáland	hulldogálandunk	hulldogálandotok	hulldogálandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hulldogálnék	hulldogálnál	hulldogálna	hulldogálnánk	hulldogálnátok	hulldogálnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hulldogált volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hulldogáljak	hulldogálj or hulldogáljál	hulldogáljon	hulldogáljunk	hulldogáljatok	hulldogáljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hulldogált légyen
Infinitive	hulldogálni		hulldogálnom	hulldogálnod	hulldogálnia	hulldogálnunk	hulldogálnotok	hulldogálniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	hulldogálás		hulldogáló	hulldogált	―	hulldogálva (hulldogálván)

potential conjugation of hulldogál

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hulldogálhatok	hulldogálhatsz	hulldogálhat	hulldogálhatunk	hulldogálhattok	hulldogálhatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	hulldogálhattam	hulldogálhattál	hulldogálhatott	hulldogálhattunk	hulldogálhattatok	hulldogálhattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	hulldogálhaték	hulldogálhatál	hulldogálhata	hulldogálhatánk	hulldogálhatátok	hulldogálhatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hulldogálhat vala, hulldogálhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hulldogálhatandok or hulldogálandhatok	hulldogálhatandasz or hulldogálandhatsz	hulldogálhatand or hulldogálandhat	hulldogálhatandunk or hulldogálandhatunk	hulldogálhatandotok or hulldogálandhattok	hulldogálhatandanak or hulldogálandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hulldogálhatnék	hulldogálhatnál	hulldogálhatna	hulldogálhatnánk	hulldogálhatnátok	hulldogálhatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hulldogálhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hulldogálhassak	hulldogálhass or hulldogálhassál	hulldogálhasson	hulldogálhassunk	hulldogálhassatok	hulldogálhassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hulldogálhatott légyen
Inf.	(hulldogálhatni)		(hulldogálhatnom)	(hulldogálhatnod)	(hulldogálhatnia)	(hulldogálhatnunk)	(hulldogálhatnotok)	(hulldogálhatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(hulldogálhatva / hulldogálhatván)

Further reading

• hulldogál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN