HungarianEdit

EtymologyEdit

igaz +‎ -am (possessive suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈiɡɒzɒm]
  • Hyphenation: iga‧zam

NounEdit

igazam

  1. first-person singular single-possession possessive of igaz
    Tudom, hogy igazam van.I know that I am right. (literally, “…I have truth.”)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative igazam
accusative igazamat
dative igazamnak
instrumental igazammal
causal-final igazamért
translative igazammá
terminative igazamig
essive-formal igazamként
essive-modal igazamul
inessive igazamban
superessive igazamon
adessive igazamnál
illative igazamba
sublative igazamra
allative igazamhoz
elative igazamból
delative igazamról
ablative igazamtól
non-attributive
possessive - singular
igazamé
non-attributive
possessive - plural
igazaméi