inkonzisztens

Hungarian

Etymology

From English inconsistent. With -ens ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiŋkonzistɛnʃ]
• Hyphenation: in‧kon‧zisz‧tens
• Rhymes: -ɛnʃ

Adjective

inkonzisztens (not generally comparable, comparative inkonzisztensebb, superlative leginkonzisztensebb)

1. inconsistent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	inkonzisztens	inkonzisztensek
accusative	inkonzisztenset	inkonzisztenseket
dative	inkonzisztensnek	inkonzisztenseknek
instrumental	inkonzisztenssel	inkonzisztensekkel
causal-final	inkonzisztensért	inkonzisztensekért
translative	inkonzisztenssé	inkonzisztensekké
terminative	inkonzisztensig	inkonzisztensekig
essive-formal	inkonzisztensként	inkonzisztensekként
essive-modal	—	—
inessive	inkonzisztensben	inkonzisztensekben
superessive	inkonzisztensen	inkonzisztenseken
adessive	inkonzisztensnél	inkonzisztenseknél
illative	inkonzisztensbe	inkonzisztensekbe
sublative	inkonzisztensre	inkonzisztensekre
allative	inkonzisztenshez	inkonzisztensekhez
elative	inkonzisztensből	inkonzisztensekből
delative	inkonzisztensről	inkonzisztensekről
ablative	inkonzisztenstől	inkonzisztensektől
non-attributive possessive - singular	inkonzisztensé	inkonzisztenseké
non-attributive possessive - plural	inkonzisztenséi	inkonzisztensekéi

Synonyms

• ellentmondó
• következetlen