Hungarian

edit

Etymology

edit

From English inconsistent.[1] With -ens ending.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈiŋkonzistɛnʃ]
  • Hyphenation: in‧kon‧zisz‧tens
  • Rhymes: -ɛnʃ

Adjective

edit

inkonzisztens (not generally comparable, comparative inkonzisztensebb, superlative leginkonzisztensebb)

  1. inconsistent

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative inkonzisztens inkonzisztensek
accusative inkonzisztenset inkonzisztenseket
dative inkonzisztensnek inkonzisztenseknek
instrumental inkonzisztenssel inkonzisztensekkel
causal-final inkonzisztensért inkonzisztensekért
translative inkonzisztenssé inkonzisztensekké
terminative inkonzisztensig inkonzisztensekig
essive-formal inkonzisztensként inkonzisztensekként
essive-modal
inessive inkonzisztensben inkonzisztensekben
superessive inkonzisztensen inkonzisztenseken
adessive inkonzisztensnél inkonzisztenseknél
illative inkonzisztensbe inkonzisztensekbe
sublative inkonzisztensre inkonzisztensekre
allative inkonzisztenshez inkonzisztensekhez
elative inkonzisztensből inkonzisztensekből
delative inkonzisztensről inkonzisztensekről
ablative inkonzisztenstől inkonzisztensektől
non-attributive
possessive - singular
inkonzisztensé inkonzisztenseké
non-attributive
possessive - plural
inkonzisztenséi inkonzisztensekéi

Synonyms

edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN