irtózatos

Hungarian

From irtózat +‎ -os (adjective-forming suffix). First attested in 1694.^[1]

irtózatos (comparative irtózatosabb, superlative legirtózatosabb)

Inflection of irtózatos
	singular	plural
nominative	irtózatos	irtózatosak
accusative	irtózatost irtózatosat	irtózatosakat
dative	irtózatosnak	irtózatosaknak
instrumental	irtózatossal	irtózatosakkal
causal-final	irtózatosért	irtózatosakért
translative	irtózatossá	irtózatosakká
terminative	irtózatosig	irtózatosakig
essive-formal	irtózatosként	irtózatosakként
essive-modal	—	—
inessive	irtózatosban	irtózatosakban
superessive	irtózatoson	irtózatosakon
adessive	irtózatosnál	irtózatosaknál
illative	irtózatosba	irtózatosakba
sublative	irtózatosra	irtózatosakra
allative	irtózatoshoz	irtózatosakhoz
elative	irtózatosból	irtózatosakból
delative	irtózatosról	irtózatosakról
ablative	irtózatostól	irtózatosaktól
non-attributive possessive - singular	irtózatosé	irtózatosaké
non-attributive possessive - plural	irtózatoséi	irtózatosakéi

^ irtózatos in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations