Open main menu

Wiktionary β

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From Hungarian kémia. Modelled on fizika (physics) becoming fizikus (physicist).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkeːmikuʃ]
  • Hyphenation: ké‧mi‧kus

NounEdit

kémikus (plural kémikusok)

  1. chemist

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kémikus kémikusok
accusative kémikust kémikusokat
dative kémikusnak kémikusoknak
instrumental kémikussal kémikusokkal
causal-final kémikusért kémikusokért
translative kémikussá kémikusokká
terminative kémikusig kémikusokig
essive-formal kémikusként kémikusokként
essive-modal
inessive kémikusban kémikusokban
superessive kémikuson kémikusokon
adessive kémikusnál kémikusoknál
illative kémikusba kémikusokba
sublative kémikusra kémikusokra
allative kémikushoz kémikusokhoz
elative kémikusból kémikusokból
delative kémikusról kémikusokról
ablative kémikustól kémikusoktól
Possessive forms of kémikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kémikusom kémikusaim
2nd person sing. kémikusod kémikusaid
3rd person sing. kémikusa kémikusai
1st person plural kémikusunk kémikusaink
2nd person plural kémikusotok kémikusaitok
3rd person plural kémikusuk kémikusaik

SynonymsEdit

See alsoEdit

ReferencesEdit