HungarianEdit

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈkeːʃɛm]
  • Hyphenation: ké‧sem

Etymology 1Edit

kés (knife) +‎ -em (my, possessive suffix)

NounEdit

késem

  1. first-person singular single-possession possessive of kés
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative késem
accusative késemet
dative késemnek
instrumental késemmel
causal-final késemért
translative késemmé
terminative késemig
essive-formal késemként
essive-modal késemül
inessive késemben
superessive késemen
adessive késemnél
illative késembe
sublative késemre
allative késemhez
elative késemből
delative késemről
ablative késemtől
non-attributive
possessive - singular
késemé
non-attributive
possessive - plural
késeméi

Etymology 2Edit

From the kés- stem of késik +‎ -em (personal suffix).

VerbEdit

késem

  1. (somewhat literary) first-person singular indicative present indefinite of késik
    Synonym: kések (slightly colloquial)
  2. (rare without a verbal prefix) first-person singular indicative present definite of késik
    Synonym: lekésem