körzet

See also: korzet

HungarianEdit

EtymologyEdit

kör (circle) +‎ -zet (noun-forming suffix)[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈkørzɛt]
  • Hyphenation: kör‧zet
  • Rhymes: -ɛt

NounEdit

körzet (plural körzetek)

  1. district, region, area, zone

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative körzet körzetek
accusative körzetet körzeteket
dative körzetnek körzeteknek
instrumental körzettel körzetekkel
causal-final körzetért körzetekért
translative körzetté körzetekké
terminative körzetig körzetekig
essive-formal körzetként körzetekként
essive-modal
inessive körzetben körzetekben
superessive körzeten körzeteken
adessive körzetnél körzeteknél
illative körzetbe körzetekbe
sublative körzetre körzetekre
allative körzethez körzetekhez
elative körzetből körzetekből
delative körzetről körzetekről
ablative körzettől körzetektől
non-attributive
possessive - singular
körzeté körzeteké
non-attributive
possessive - plural
körzetéi körzetekéi
Possessive forms of körzet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körzetem körzeteim
2nd person sing. körzeted körzeteid
3rd person sing. körzete körzetei
1st person plural körzetünk körzeteink
2nd person plural körzetetek körzeteitek
3rd person plural körzetük körzeteik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN