közcélú

Hungarian

Etymology

közcél (“public purpose”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøst͡seːluː]
• Hyphenation: köz‧cé‧lú
• Rhymes: -luː

Adjective

közcélú (comparative közcélúbb, superlative legközcélúbb)

1. public (of public purposes)

   közcélú szervezetek ― public organizations

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	közcélú	közcélúak
accusative	közcélút	közcélúakat
dative	közcélúnak	közcélúaknak
instrumental	közcélúval	közcélúakkal
causal-final	közcélúért	közcélúakért
translative	közcélúvá	közcélúakká
terminative	közcélúig	közcélúakig
essive-formal	közcélúként	közcélúakként
essive-modal	—	—
inessive	közcélúban	közcélúakban
superessive	közcélún	közcélúakon
adessive	közcélúnál	közcélúaknál
illative	közcélúba	közcélúakba
sublative	közcélúra	közcélúakra
allative	közcélúhoz	közcélúakhoz
elative	közcélúból	közcélúakból
delative	közcélúról	közcélúakról
ablative	közcélútól	közcélúaktól
non-attributive possessive - singular	közcélúé	közcélúaké
non-attributive possessive - plural	közcélúéi	közcélúakéi