kelep

English

Etymology

Borrowed from Q'eqchi [Term?].

Noun

kelep (plural keleps)

1. The Guatemalan stinging ant Ectatomma tuberculatum.

Angguruk Yali

Noun

kelep

1. stone

References

• Christiaan Fahner, The morphology of Yali and Dani (1979), page 157

Hungarian

Etymology

Onomatopoeic.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛlɛp]
• Hyphenation: ke‧lep
• Rhymes: -ɛp

Interjection

kelep

1. clatter, clapper (the representation of the clattering sound a stork makes by snapping its bills together)
   • 1959, Sándor Sásdi, Elhagyott szerető‎^[1]:

     A tó nádasban végződő részén gólya áll egy lábon, néha a szárnya alá nyúl csőrével, hirtelen az égre mered, azt mondja: „Kelep... kelep..."

     (please add an English translation of this quotation)

See also

• kelepel

 

Further reading

• kelep in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN