kelletlenkedik

Hungarian

Etymology

kelletlen (“reluctant, unwilling”) +‎ -kedik (frequentative-reflexive verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛlːɛtlɛŋkɛdik]
• Hyphenation: kel‧let‧len‧ke‧dik
• Rhymes: -ɛdik

Verb

kelletlenkedik

1. (intransitive) to be reluctant, to have an (unpleasant) attitude

Conjugation

conjugation of kelletlenkedik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kelletlenkedem or kelletlenkedek	kelletlenkedsz	kelletlenkedik	kelletlenkedünk	kelletlenkedtek	kelletlenkednek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kelletlenkedtem	kelletlenkedtél	kelletlenkedett	kelletlenkedtünk	kelletlenkedtetek	kelletlenkedtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kelletlenkedni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	kelletlenkedék or kelletlenkedém	kelletlenkedél	kelletlenkede or kelletlenkedék	kelletlenkedénk	kelletlenkedétek	kelletlenkedének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kelletlenkedik vala, kelletlenkedett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kelletlenkedendek (or kelletlenkedendem)	kelletlenkedendesz (or kelletlenkedendel)	kelletlenkedend (or kelletlenkedendik*)	kelletlenkedendünk	kelletlenkedendetek	kelletlenkedendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kelletlenkednék (or kelletlenkedném)	kelletlenkednél	kelletlenkedne (or kelletlenkednék*)	kelletlenkednénk	kelletlenkednétek	kelletlenkednének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kelletlenkedett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kelletlenkedjek  or kelletlenkedjem	kelletlenkedj or kelletlenkedjél	kelletlenkedjen or kelletlenkedjék	kelletlenkedjünk	kelletlenkedjetek	kelletlenkedjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kelletlenkedett légyen
Infinitive	kelletlenkedni		kelletlenkednem	kelletlenkedned	kelletlenkednie	kelletlenkednünk	kelletlenkednetek	kelletlenkedniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kelletlenkedés		kelletlenkedő	kelletlenkedett	―	kelletlenkedve (kelletlenkedvén)

potential conjugation of kelletlenkedik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kelletlenkedhetek (or kelletlenkedhetem)	kelletlenkedhetsz (or kelletlenkedhetel)	kelletlenkedhet (or kelletlenkedhetik)	kelletlenkedhetünk	kelletlenkedhettek	kelletlenkedhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kelletlenkedhettem	kelletlenkedhettél	kelletlenkedhetett	kelletlenkedhettünk	kelletlenkedhettetek	kelletlenkedhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	kelletlenkedheték or kelletlenkedhetém	kelletlenkedhetél	kelletlenkedhete or kelletlenkedheték	kelletlenkedheténk	kelletlenkedhetétek	kelletlenkedhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kelletlenkedhet vala, kelletlenkedhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kelletlenkedhetendek or kelletlenkedandhatok (or kelletlenkedhetendem or kelletlenkedandhatom)	kelletlenkedhetendesz or kelletlenkedandhatsz (or kelletlenkedhetendel or kelletlenkedandhatol)	kelletlenkedhetend or kelletlenkedandhat (or kelletlenkedhetendik or kelletlenkedandhatik*)	kelletlenkedhetendünk or kelletlenkedandhatunk	kelletlenkedhetendetek or kelletlenkedandhattok	kelletlenkedhetendenek or kelletlenkedandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kelletlenkedhetnék (or kelletlenkedhetném)	kelletlenkedhetnél	kelletlenkedhetne (or kelletlenkedhetnék*)	kelletlenkedhetnénk	kelletlenkedhetnétek	kelletlenkedhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kelletlenkedhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kelletlenkedhessek (or kelletlenkedhessem)	kelletlenkedhess or kelletlenkedhessél	kelletlenkedhessen (or kelletlenkedhessék)	kelletlenkedhessünk	kelletlenkedhessetek	kelletlenkedhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kelletlenkedhetett légyen
Inf.	(kelletlenkedhetni)		(kelletlenkedhetnem)	(kelletlenkedhetned)	(kelletlenkedhetnie)	(kelletlenkedhetnünk)	(kelletlenkedhetnetek)	(kelletlenkedhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(kelletlenkedhetve / kelletlenkedhetvén)

Derived terms

• kelletlenkedés

 

Further reading

• kelletlenkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN