keserédes

Hungarian

From the same stem as keserű (“bitter”) +‎ édes (“sweet”).^[1]

keserédes (comparative keserédesebb, superlative legkeserédesebb)

Inflection of keserédes
	singular	plural
nominative	keserédes	keserédesek
accusative	keserédeset keserédest	keserédeseket
dative	keserédesnek	keserédeseknek
instrumental	keserédessel	keserédesekkel
causal-final	keserédesért	keserédesekért
translative	keserédessé	keserédesekké
terminative	keserédesig	keserédesekig
essive-formal	keserédesként	keserédesekként
essive-modal	—	—
inessive	keserédesben	keserédesekben
superessive	keserédesen	keserédeseken
adessive	keserédesnél	keserédeseknél
illative	keserédesbe	keserédesekbe
sublative	keserédesre	keserédesekre
allative	keserédeshez	keserédesekhez
elative	keserédesből	keserédesekből
delative	keserédesről	keserédesekről
ablative	keserédestől	keserédesektől
non-attributive possessive - singular	keserédesé	keserédeseké
non-attributive possessive - plural	keserédeséi	keserédesekéi

^ keserédes in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (’A Dictionary of the Hungarian Language’). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.