Open main menu
See also: edes, EDES, and ėdęs

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From Proto-Uralic *ipsɜ or *ipśɜ (smell, taste), the same root as the noun íz (taste) +‎ -es (adjective-forming suffix).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈeːdɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: édes

AdjectiveEdit

édes (comparative édesebb, superlative legédesebb)

  1. (literally or figuratively) sweet
    Antonyms: keserű, savanyú, sós
  2. cute, dear
    Synonyms: aranyos, kedves, helyes, cuki (colloquial), drága (informal), tündéri, tüneményes
  3. (in compounds) consanguineous
    Synonym: vér szerinti
    Antonyms: mostoha, nevelő, örökbe fogadó

DeclensionEdit

Inflection of édes
singular plural
nominative édes édesek
accusative édeset
édest
édeseket
dative édesnek édeseknek
instrumental édessel édesekkel
causal-final édesért édesekért
translative édessé édesekké
terminative édesig édesekig
essive-formal édesként édesekként
essive-modal
inessive édesben édesekben
superessive édesen édeseken
adessive édesnél édeseknél
illative édesbe édesekbe
sublative édesre édesekre
allative édeshez édesekhez
elative édesből édesekből
delative édesről édesekről
ablative édestől édesektől

Derived termsEdit

(Compound words):

(Expressions):

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN