kincses

Hungarian

Etymology

kincs (“treasure”) +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkint͡ʃɛʃ]
• Hyphenation: kin‧cses
• Rhymes: -ɛʃ

Adjective

kincses (not comparable)

1. an object or place containing treasures

   kincsesláda ― treasure chest

Declension

Inflection of kincses
	singular	plural
nominative	kincses	kincsesek
accusative	kincsest kincseset	kincseseket
dative	kincsesnek	kincseseknek
instrumental	kincsessel	kincsesekkel
causal-final	kincsesért	kincsesekért
translative	kincsessé	kincsesekké
terminative	kincsesig	kincsesekig
essive-formal	kincsesként	kincsesekként
essive-modal	—	—
inessive	kincsesben	kincsesekben
superessive	kincsesen	kincseseken
adessive	kincsesnél	kincseseknél
illative	kincsesbe	kincsesekbe
sublative	kincsesre	kincsesekre
allative	kincseshez	kincsesekhez
elative	kincsesből	kincsesekből
delative	kincsesről	kincsesekről
ablative	kincsestől	kincsesektől
non-attributive possessive - singular	kincsesé	kincseseké
non-attributive possessive - plural	kincseséi	kincsesekéi

Derived terms

Compound words

• kincsesbánya
• kincsesház
• kincseskamra
• kincsesláda
• kincsestár

 

Further reading

• kincses in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN