kitűnő

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

kitűnik +‎

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkityːnøː]
  • Hyphenation: ki‧tű‧nő

AdjectiveEdit

kitűnő (comparative kitűnőbb, superlative legkitűnőbb)

  1. excellent, eminent, first-class

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kitűnő kitűnők
accusative kitűnőt kitűnőket
dative kitűnőnek kitűnőknek
instrumental kitűnővel kitűnőkkel
causal-final kitűnőért kitűnőkért
translative kitűnővé kitűnőkké
terminative kitűnőig kitűnőkig
essive-formal kitűnőként kitűnőkként
essive-modal
inessive kitűnőben kitűnőkben
superessive kitűnőn kitűnőkön
adessive kitűnőnél kitűnőknél
illative kitűnőbe kitűnőkbe
sublative kitűnőre kitűnőkre
allative kitűnőhöz kitűnőkhöz
elative kitűnőből kitűnőkből
delative kitűnőről kitűnőkről
ablative kitűnőtől kitűnőktől
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kitűnő kitűnőek
accusative kitűnőt kitűnőeket
dative kitűnőnek kitűnőeknek
instrumental kitűnővel kitűnőekkel
causal-final kitűnőért kitűnőekért
translative kitűnővé kitűnőekké
terminative kitűnőig kitűnőekig
essive-formal kitűnőként kitűnőekként
essive-modal
inessive kitűnőben kitűnőekben
superessive kitűnőn kitűnőeken
adessive kitűnőnél kitűnőeknél
illative kitűnőbe kitűnőekbe
sublative kitűnőre kitűnőekre
allative kitűnőhöz kitűnőekhez
elative kitűnőből kitűnőekből
delative kitűnőről kitűnőekről
ablative kitűnőtől kitűnőektől

SynonymsEdit

Derived termsEdit

VerbEdit

kitűnő

  1. present participle of kitűnik
Read in another language