klasszifikáció

HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowed from German Klassifikation, from Latin classificare.[1] Analyzable as klasszifikál +‎ -áció ending.

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈklɒsːifikaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: klasz‧szi‧fi‧ká‧ció
  • Rhymes: -joː
  This entry needs audio files. If you are a native speaker with a microphone, please record some and upload them. (For audio required quickly, visit WT:APR.)

NounEdit

klasszifikáció (usually uncountable, plural klasszifikációk)

  1. (rare) classification
    Synonym: osztályozás

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative klasszifikáció klasszifikációk
accusative klasszifikációt klasszifikációkat
dative klasszifikációnak klasszifikációknak
instrumental klasszifikációval klasszifikációkkal
causal-final klasszifikációért klasszifikációkért
translative klasszifikációvá klasszifikációkká
terminative klasszifikációig klasszifikációkig
essive-formal klasszifikációként klasszifikációkként
essive-modal
inessive klasszifikációban klasszifikációkban
superessive klasszifikáción klasszifikációkon
adessive klasszifikációnál klasszifikációknál
illative klasszifikációba klasszifikációkba
sublative klasszifikációra klasszifikációkra
allative klasszifikációhoz klasszifikációkhoz
elative klasszifikációból klasszifikációkból
delative klasszifikációról klasszifikációkról
ablative klasszifikációtól klasszifikációktól
non-attributive
possessive - singular
klasszifikációé klasszifikációké
non-attributive
possessive - plural
klasszifikációéi klasszifikációkéi
Possessive forms of klasszifikáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. klasszifikációm klasszifikációim
2nd person sing. klasszifikációd klasszifikációid
3rd person sing. klasszifikációja klasszifikációi
1st person plural klasszifikációnk klasszifikációink
2nd person plural klasszifikációtok klasszifikációitok
3rd person plural klasszifikációjuk klasszifikációik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN