kockacukor

Hungarian

kockacukor

Etymology

kocka (“cube”) +‎ cukor (“sugar”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkot͡skɒt͡sukor]
• Hyphenation: koc‧ka‧cu‧kor
• Rhymes: -or

Noun

kockacukor (plural kockacukrok)

1. sugar cube (sugar shaped into a cube, often used for coffee or tea)

   Synonym: mokkacukor

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kockacukor	kockacukrok
accusative	kockacukrot	kockacukrokat
dative	kockacukornak	kockacukroknak
instrumental	kockacukorral	kockacukrokkal
causal-final	kockacukorért	kockacukrokért
translative	kockacukorrá	kockacukrokká
terminative	kockacukorig	kockacukrokig
essive-formal	kockacukorként	kockacukrokként
essive-modal	—	—
inessive	kockacukorban	kockacukrokban
superessive	kockacukron	kockacukrokon
adessive	kockacukornál	kockacukroknál
illative	kockacukorba	kockacukrokba
sublative	kockacukorra	kockacukrokra
allative	kockacukorhoz	kockacukrokhoz
elative	kockacukorból	kockacukrokból
delative	kockacukorról	kockacukrokról
ablative	kockacukortól	kockacukroktól
non-attributive possessive - singular	kockacukoré	kockacukroké
non-attributive possessive - plural	kockacukoréi	kockacukrokéi

Possessive forms of kockacukor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kockacukrom	kockacukraim
2nd person sing.	kockacukrod	kockacukraid
3rd person sing.	kockacukra	kockacukrai
1st person plural	kockacukrunk	kockacukraink
2nd person plural	kockacukrotok	kockacukraitok
3rd person plural	kockacukruk	kockacukraik

Further reading

• kockacukor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN