kontinens

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From New Latin continens, continentis[1] +‎ -ens.

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈkontinɛnʃ/
  • Hyphenation: kon‧ti‧nens

NounEdit

kontinens ‎(plural kontinensek)

  1. continent (a large contiguous landmass)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kontinens kontinensek
accusative kontinenst kontinenseket
dative kontinensnek kontinenseknek
instrumental kontinenssel kontinensekkel
causal-final kontinensért kontinensekért
translative kontinenssé kontinensekké
terminative kontinensig kontinensekig
essive-formal kontinensként kontinensekként
essive-modal
inessive kontinensben kontinensekben
superessive kontinensen kontinenseken
adessive kontinensnél kontinenseknél
illative kontinensbe kontinensekbe
sublative kontinensre kontinensekre
allative kontinenshez kontinensekhez
elative kontinensből kontinensekből
delative kontinensről kontinensekről
ablative kontinenstől kontinensektől
Possessive forms of kontinens
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kontinensem kontinenseim
2nd person sing. kontinensed kontinenseid
3rd person sing. kontinense kontinensei
1st person plural kontinensünk kontinenseink
2nd person plural kontinensetek kontinenseitek
3rd person plural kontinensük kontinenseik

SynonymsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
Read in another language