Hungarian

edit

Etymology

edit

Borrowed from Latin consultatio.[1] With -áció ending.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈkonzultaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: kon‧zul‧tá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

edit

konzultáció (plural konzultációk)

  1. consultation

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative konzultáció konzultációk
accusative konzultációt konzultációkat
dative konzultációnak konzultációknak
instrumental konzultációval konzultációkkal
causal-final konzultációért konzultációkért
translative konzultációvá konzultációkká
terminative konzultációig konzultációkig
essive-formal konzultációként konzultációkként
essive-modal
inessive konzultációban konzultációkban
superessive konzultáción konzultációkon
adessive konzultációnál konzultációknál
illative konzultációba konzultációkba
sublative konzultációra konzultációkra
allative konzultációhoz konzultációkhoz
elative konzultációból konzultációkból
delative konzultációról konzultációkról
ablative konzultációtól konzultációktól
non-attributive
possessive - singular
konzultációé konzultációké
non-attributive
possessive - plural
konzultációéi konzultációkéi
Possessive forms of konzultáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. konzultációm konzultációim
2nd person sing. konzultációd konzultációid
3rd person sing. konzultációja konzultációi
1st person plural konzultációnk konzultációink
2nd person plural konzultációtok konzultációitok
3rd person plural konzultációjuk konzultációik

Derived terms

edit
edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

edit