lényegtelen

Hungarian

lényeg (“essence”) +‎ -telen (“-less, without”)

lényegtelen (comparative lényegtelenebb, superlative leglényegtelenebb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	lényegtelen	lényegtelenek
accusative	lényegtelent	lényegteleneket
dative	lényegtelennek	lényegteleneknek
instrumental	lényegtelennel	lényegtelenekkel
causal-final	lényegtelenért	lényegtelenekért
translative	lényegtelenné	lényegtelenekké
terminative	lényegtelenig	lényegtelenekig
essive-formal	lényegtelenként	lényegtelenekként
essive-modal	lényegtelenül	—
inessive	lényegtelenben	lényegtelenekben
superessive	lényegtelenen	lényegteleneken
adessive	lényegtelennél	lényegteleneknél
illative	lényegtelenbe	lényegtelenekbe
sublative	lényegtelenre	lényegtelenekre
allative	lényegtelenhez	lényegtelenekhez
elative	lényegtelenből	lényegtelenekből
delative	lényegtelenről	lényegtelenekről
ablative	lényegtelentől	lényegtelenektől
non-attributive possessive - singular	lényegtelené	lényegteleneké
non-attributive possessive - plural	lényegtelenéi	lényegtelenekéi