lamentál

Hungarian

Etymology

From Latin lamentari. With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɒmɛntaːl]
• Hyphenation: la‧men‧tál
• Rhymes: -aːl

Verb

lamentál

1. (intransitive) to lament

   Synonyms: kesereg, panaszkodik, siránkozik, sopánkodik

Conjugation

conjugation of lamentál

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	lamentálok	lamentálsz	lamentál	lamentálunk	lamentáltok	lamentálnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	lamentáltam	lamentáltál	lamentált	lamentáltunk	lamentáltatok	lamentáltak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. lamentálni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	lamentálék	lamentálál	lamentála	lamentálánk	lamentálátok	lamentálának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. lamentál vala, lamentált vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	lamentálandok	lamentálandasz	lamentáland	lamentálandunk	lamentálandotok	lamentálandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	lamentálnék	lamentálnál	lamentálna	lamentálnánk	lamentálnátok	lamentálnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. lamentált volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	lamentáljak	lamentálj or lamentáljál	lamentáljon	lamentáljunk	lamentáljatok	lamentáljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. lamentált légyen
Infinitive	lamentálni		lamentálnom	lamentálnod	lamentálnia	lamentálnunk	lamentálnotok	lamentálniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	lamentálás		lamentáló	lamentált	―	lamentálva (lamentálván)

potential conjugation of lamentál

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	lamentálhatok	lamentálhatsz	lamentálhat	lamentálhatunk	lamentálhattok	lamentálhatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	lamentálhattam	lamentálhattál	lamentálhatott	lamentálhattunk	lamentálhattatok	lamentálhattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	lamentálhaték	lamentálhatál	lamentálhata	lamentálhatánk	lamentálhatátok	lamentálhatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. lamentálhat vala, lamentálhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	lamentálhatandok or lamentálandhatok	lamentálhatandasz or lamentálandhatsz	lamentálhatand or lamentálandhat	lamentálhatandunk or lamentálandhatunk	lamentálhatandotok or lamentálandhattok	lamentálhatandanak or lamentálandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	lamentálhatnék	lamentálhatnál	lamentálhatna	lamentálhatnánk	lamentálhatnátok	lamentálhatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. lamentálhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	lamentálhassak	lamentálhass or lamentálhassál	lamentálhasson	lamentálhassunk	lamentálhassatok	lamentálhassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. lamentálhatott légyen
Inf.	(lamentálhatni)		(lamentálhatnom)	(lamentálhatnod)	(lamentálhatnia)	(lamentálhatnunk)	(lamentálhatnotok)	(lamentálhatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(lamentálhatva / lamentálhatván)

Further reading

• lamentál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN