lelketlen

Hungarian

From the lelk- stem of lélek (“soul”) +‎ -etlen (“-less, without”, adjective-forming suffix).

lelketlen (comparative lelketlenebb, superlative leglelketlenebb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	lelketlen	lelketlenek
accusative	lelketlent	lelketleneket
dative	lelketlennek	lelketleneknek
instrumental	lelketlennel	lelketlenekkel
causal-final	lelketlenért	lelketlenekért
translative	lelketlenné	lelketlenekké
terminative	lelketlenig	lelketlenekig
essive-formal	lelketlenként	lelketlenekként
essive-modal	lelketlenül	—
inessive	lelketlenben	lelketlenekben
superessive	lelketlenen	lelketleneken
adessive	lelketlennél	lelketleneknél
illative	lelketlenbe	lelketlenekbe
sublative	lelketlenre	lelketlenekre
allative	lelketlenhez	lelketlenekhez
elative	lelketlenből	lelketlenekből
delative	lelketlenről	lelketlenekről
ablative	lelketlentől	lelketlenektől
non-attributive possessive - singular	lelketlené	lelketleneké
non-attributive possessive - plural	lelketlenéi	lelketlenekéi