Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

művelt +‎ -ség

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈmyːvɛlt͡ʃeːɡ]
  • Hyphenation: mű‧velt‧ség

NounEdit

műveltség ‎(plural műveltségek)

  1. (of a person) education
  2. (of a people) civilization

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative műveltség műveltségek
accusative műveltséget műveltségeket
dative műveltségnek műveltségeknek
instrumental műveltséggel műveltségekkel
causal-final műveltségért műveltségekért
translative műveltséggé műveltségekké
terminative műveltségig műveltségekig
essive-formal műveltségként műveltségekként
essive-modal
inessive műveltségben műveltségekben
superessive műveltségen műveltségeken
adessive műveltségnél műveltségeknél
illative műveltségbe műveltségekbe
sublative műveltségre műveltségekre
allative műveltséghez műveltségekhez
elative műveltségből műveltségekből
delative műveltségről műveltségekről
ablative műveltségtől műveltségektől
Possessive forms of műveltség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. műveltségem műveltségeim
2nd person sing. műveltséged műveltségeid
3rd person sing. műveltsége műveltségei
1st person plural műveltségünk műveltségeink
2nd person plural műveltségetek műveltségeitek
3rd person plural műveltségük műveltségeik
Read in another language