Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

menet +‎ -e (possessive suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈmɛnɛtɛ]
  • Hyphenation: me‧ne‧te

NounEdit

menete

  1. third-person singular (single possession) possessive of menet

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative menete
accusative menetét
dative menetének
instrumental menetével
causal-final menetéért
translative menetévé
terminative menetéig
essive-formal meneteként
essive-modal menetéül
inessive menetében
superessive menetén
adessive meneténél
illative menetébe
sublative menetére
allative menetéhez
elative menetéből
delative menetéről
ablative menetétől
non-attributive
possessive - singular
menetéé
non-attributive
possessive - plural
menetééi