metán

See also: metan

Czech

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛtaːn]

Participle

metán

1. masculine singular passive participle of metat

Hungarian

Etymology

From German Methan.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛtaːn]
• Hyphenation: me‧tán
• Rhymes: -aːn

Noun

metán (plural metánok)

1. (organic chemistry) methane

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	metán	metánok
accusative	metánt	metánokat
dative	metánnak	metánoknak
instrumental	metánnal	metánokkal
causal-final	metánért	metánokért
translative	metánná	metánokká
terminative	metánig	metánokig
essive-formal	metánként	metánokként
essive-modal	—	—
inessive	metánban	metánokban
superessive	metánon	metánokon
adessive	metánnál	metánoknál
illative	metánba	metánokba
sublative	metánra	metánokra
allative	metánhoz	metánokhoz
elative	metánból	metánokból
delative	metánról	metánokról
ablative	metántól	metánoktól
non-attributive possessive - singular	metáné	metánoké
non-attributive possessive - plural	metánéi	metánokéi

Possessive forms of metán
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	metánom	metánjaim
2nd person sing.	metánod	metánjaid
3rd person sing.	metánja	metánjai
1st person plural	metánunk	metánjaink
2nd person plural	metánotok	metánjaitok
3rd person plural	metánjuk	metánjaik

Further reading

• metán in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN