négyzet

HungarianEdit

 négyzet on Hungarian Wikipedia

EtymologyEdit

From the numeral négy (four) +‎ -zet (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈneːɟzɛt]
  • Hyphenation: négy‧zet
  • Rhymes: -ɛt

NounEdit

négyzet (plural négyzetek)

  1. (geometry) square (polygon)
  2. (mathematics) square (the second power of a number)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative négyzet négyzetek
accusative négyzetet négyzeteket
dative négyzetnek négyzeteknek
instrumental négyzettel négyzetekkel
causal-final négyzetért négyzetekért
translative négyzetté négyzetekké
terminative négyzetig négyzetekig
essive-formal négyzetként négyzetekként
essive-modal
inessive négyzetben négyzetekben
superessive négyzeten négyzeteken
adessive négyzetnél négyzeteknél
illative négyzetbe négyzetekbe
sublative négyzetre négyzetekre
allative négyzethez négyzetekhez
elative négyzetből négyzetekből
delative négyzetről négyzetekről
ablative négyzettől négyzetektől
non-attributive
possessive - singular
négyzeté négyzeteké
non-attributive
possessive - plural
négyzetéi négyzetekéi
Possessive forms of négyzet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. négyzetem négyzeteim
2nd person sing. négyzeted négyzeteid
3rd person sing. négyzete négyzetei
1st person plural négyzetünk négyzeteink
2nd person plural négyzetetek négyzeteitek
3rd person plural négyzetük négyzeteik

Derived termsEdit

Compound words

(Expressions):

See alsoEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN