nyelvkurzus

Hungarian

Etymology

nyelv (“language”) +‎ kurzus (“course”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲɛlfkurzuʃ]
• Hyphenation: nyelv‧kur‧zus
• Rhymes: -uʃ

Noun

nyelvkurzus (plural nyelvkurzusok)

1. language course

   Synonym: nyelvtanfolyam

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyelvkurzus	nyelvkurzusok
accusative	nyelvkurzust	nyelvkurzusokat
dative	nyelvkurzusnak	nyelvkurzusoknak
instrumental	nyelvkurzussal	nyelvkurzusokkal
causal-final	nyelvkurzusért	nyelvkurzusokért
translative	nyelvkurzussá	nyelvkurzusokká
terminative	nyelvkurzusig	nyelvkurzusokig
essive-formal	nyelvkurzusként	nyelvkurzusokként
essive-modal	—	—
inessive	nyelvkurzusban	nyelvkurzusokban
superessive	nyelvkurzuson	nyelvkurzusokon
adessive	nyelvkurzusnál	nyelvkurzusoknál
illative	nyelvkurzusba	nyelvkurzusokba
sublative	nyelvkurzusra	nyelvkurzusokra
allative	nyelvkurzushoz	nyelvkurzusokhoz
elative	nyelvkurzusból	nyelvkurzusokból
delative	nyelvkurzusról	nyelvkurzusokról
ablative	nyelvkurzustól	nyelvkurzusoktól
non-attributive possessive - singular	nyelvkurzusé	nyelvkurzusoké
non-attributive possessive - plural	nyelvkurzuséi	nyelvkurzusokéi

Possessive forms of nyelvkurzus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyelvkurzusom	nyelvkurzusaim
2nd person sing.	nyelvkurzusod	nyelvkurzusaid
3rd person sing.	nyelvkurzusa	nyelvkurzusai
1st person plural	nyelvkurzusunk	nyelvkurzusaink
2nd person plural	nyelvkurzusotok	nyelvkurzusaitok
3rd person plural	nyelvkurzusuk	nyelvkurzusaik