Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

From Latin obscurus, from ob- + *scūrus (covered).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈopʃkuːruʃ]
  • Hyphenation: obs‧kú‧rus

AdjectiveEdit

obskúrus (comparative obskúrusabb, superlative legobskúrusabb)

  1. (literary, derogatory, of a matter) obscure, dubious
    Synonyms: sötét, zavaros, kusza, gyanús, kétes
  2. (literary, derogatory, of a person) obscure, doubtful, suspicious (of questionable reputation)
    Synonyms: ismeretlen, kétes hírű, gyanús

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative obskúrus obskúrusak
accusative obskúrusat obskúrusakat
dative obskúrusnak obskúrusaknak
instrumental obskúrussal obskúrusakkal
causal-final obskúrusért obskúrusakért
translative obskúrussá obskúrusakká
terminative obskúrusig obskúrusakig
essive-formal obskúrusként obskúrusakként
essive-modal
inessive obskúrusban obskúrusakban
superessive obskúruson obskúrusakon
adessive obskúrusnál obskúrusaknál
illative obskúrusba obskúrusakba
sublative obskúrusra obskúrusakra
allative obskúrushoz obskúrusakhoz
elative obskúrusból obskúrusakból
delative obskúrusról obskúrusakról
ablative obskúrustól obskúrusaktól

ReferencesEdit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further readingEdit

  • obskúrus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.