Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

Of uncertain origin. Either from an unattested verbal stem with -a participle suffix, or back-formation from kuszál (to tangle).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkusɒ]
  • Hyphenation: ku‧sza

AdjectiveEdit

kusza (comparative kuszább, superlative legkuszább)

  1. entangled
  2. confused
    Antonyms: világos, érthető

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kusza kuszák
accusative kuszát kuszákat
dative kuszának kuszáknak
instrumental kuszával kuszákkal
causal-final kuszáért kuszákért
translative kuszává kuszákká
terminative kuszáig kuszákig
essive-formal kuszaként kuszákként
essive-modal
inessive kuszában kuszákban
superessive kuszán kuszákon
adessive kuszánál kuszáknál
illative kuszába kuszákba
sublative kuszára kuszákra
allative kuszához kuszákhoz
elative kuszából kuszákból
delative kuszáról kuszákról
ablative kuszától kuszáktól

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

PolishEdit

 
Polish Wikipedia has an article on:
Wikipedia pl
 
kusza

EtymologyEdit

Probably from Czech kuše

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈku.ʂa/
  • (file)

NounEdit

kusza f

  1. crossbow (mechanised weapon, based on the bow and arrow)

DeclensionEdit

SynonymsEdit

HypernymsEdit

Derived termsEdit

Further readingEdit

  • kusza in Polish dictionaries at PWN