See also: Kusza, kuszą, and Kuszą

Hungarian

edit

Etymology

edit

Uncertain. Either from an unattested verbal stem with the -a obsolete participle suffix, or back-formation from kuszál (to tangle).[1][2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈkusɒ]
  • Hyphenation: ku‧sza
  • Rhymes: -sɒ

Adjective

edit

kusza (comparative kuszább, superlative legkuszább)

  1. entangled, intertwined (thread, plants), dishevelled (hair) (tangled or twisted together)
  2. disorderly, disorganized, untidy
    Synonym: rendetlen
  3. (figuratively) confused, incoherent (speech, thought), confused (information, instruction), jumbled (emotions, memories), intricate, complicated, entangled (situation)
    Synonym: zavaros
    Antonyms: világos, érthető

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kusza kuszák
accusative kuszát kuszákat
dative kuszának kuszáknak
instrumental kuszával kuszákkal
causal-final kuszáért kuszákért
translative kuszává kuszákká
terminative kuszáig kuszákig
essive-formal kuszaként kuszákként
essive-modal
inessive kuszában kuszákban
superessive kuszán kuszákon
adessive kuszánál kuszáknál
illative kuszába kuszákba
sublative kuszára kuszákra
allative kuszához kuszákhoz
elative kuszából kuszákból
delative kuszáról kuszákról
ablative kuszától kuszáktól
non-attributive
possessive - singular
kuszáé kuszáké
non-attributive
possessive - plural
kuszáéi kuszákéi

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ kusza in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
  2. ^ kusza in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • kusza in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Polish

edit
 
Polish Wikipedia has an article on:
Wikipedia pl
 
kusza

Etymology

edit

Unknown. Perhaps borrowed from Czech kuše.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): /ˈku.ʂa/
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -uʂa
  • Syllabification: ku‧sza
  • Homophone: Kusza

Noun

edit

kusza f

  1. crossbow (mechanised weapon, based on the bow and arrow)
    Synonym: samostrzał

Declension

edit

Derived terms

edit
nouns

Further reading

edit
  • kusza in Wielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN
  • kusza in Polish dictionaries at PWN