Hungarian edit

Etymology edit

From German Okkultismus.[1] With -izmus ending.

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈokːultizmuʃ]
  • Hyphenation: ok‧kul‧tiz‧mus
  • Rhymes: -uʃ

Noun edit

okkultizmus (plural okkultizmusok)

  1. occultism

Declension edit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative okkultizmus okkultizmusok
accusative okkultizmust okkultizmusokat
dative okkultizmusnak okkultizmusoknak
instrumental okkultizmussal okkultizmusokkal
causal-final okkultizmusért okkultizmusokért
translative okkultizmussá okkultizmusokká
terminative okkultizmusig okkultizmusokig
essive-formal okkultizmusként okkultizmusokként
essive-modal
inessive okkultizmusban okkultizmusokban
superessive okkultizmuson okkultizmusokon
adessive okkultizmusnál okkultizmusoknál
illative okkultizmusba okkultizmusokba
sublative okkultizmusra okkultizmusokra
allative okkultizmushoz okkultizmusokhoz
elative okkultizmusból okkultizmusokból
delative okkultizmusról okkultizmusokról
ablative okkultizmustól okkultizmusoktól
non-attributive
possessive - singular
okkultizmusé okkultizmusoké
non-attributive
possessive - plural
okkultizmuséi okkultizmusokéi
Possessive forms of okkultizmus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. okkultizmusom okkultizmusaim
2nd person sing. okkultizmusod okkultizmusaid
3rd person sing. okkultizmusa okkultizmusai
1st person plural okkultizmusunk okkultizmusaink
2nd person plural okkultizmusotok okkultizmusaitok
3rd person plural okkultizmusuk okkultizmusaik

References edit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading edit