pecsétgyűrű

Hungarian

From pecsét (“seal”) +‎ gyűrű (“ring”).

pecsétgyűrű (plural pecsétgyűrűk)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	pecsétgyűrű	pecsétgyűrűk
accusative	pecsétgyűrűt	pecsétgyűrűket
dative	pecsétgyűrűnek	pecsétgyűrűknek
instrumental	pecsétgyűrűvel	pecsétgyűrűkkel
causal-final	pecsétgyűrűért	pecsétgyűrűkért
translative	pecsétgyűrűvé	pecsétgyűrűkké
terminative	pecsétgyűrűig	pecsétgyűrűkig
essive-formal	pecsétgyűrűként	pecsétgyűrűkként
essive-modal	—	—
inessive	pecsétgyűrűben	pecsétgyűrűkben
superessive	pecsétgyűrűn	pecsétgyűrűkön
adessive	pecsétgyűrűnél	pecsétgyűrűknél
illative	pecsétgyűrűbe	pecsétgyűrűkbe
sublative	pecsétgyűrűre	pecsétgyűrűkre
allative	pecsétgyűrűhöz	pecsétgyűrűkhöz
elative	pecsétgyűrűből	pecsétgyűrűkből
delative	pecsétgyűrűről	pecsétgyűrűkről
ablative	pecsétgyűrűtől	pecsétgyűrűktől
non-attributive possessive - singular	pecsétgyűrűé	pecsétgyűrűké
non-attributive possessive - plural	pecsétgyűrűéi	pecsétgyűrűkéi

Possessive forms of pecsétgyűrű
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	pecsétgyűrűm	pecsétgyűrűim
2nd person sing.	pecsétgyűrűd	pecsétgyűrűid
3rd person sing.	pecsétgyűrűje	pecsétgyűrűi
1st person plural	pecsétgyűrűnk	pecsétgyűrűink
2nd person plural	pecsétgyűrűtök	pecsétgyűrűitek
3rd person plural	pecsétgyűrűjük	pecsétgyűrűik