ráni

See also: rani, Rani, răni, and räni

Hungarian edit

From English rani, from Hindi रानी (rānī), from Sanskrit राज्ञी (rājñī, “queen”).

ráni (plural ránik)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	ráni	ránik
accusative	ránit	ránikat
dative	ráninak	rániknak
instrumental	ránival	ránikkal
causal-final	rániért	ránikért
translative	ránivá	ránikká
terminative	rániig	ránikig
essive-formal	rániként	ránikként
essive-modal	—	—
inessive	rániban	ránikban
superessive	ránin	ránikon
adessive	ráninál	rániknál
illative	rániba	ránikba
sublative	ránira	ránikra
allative	ránihoz	ránikhoz
elative	rániból	ránikból
delative	rániról	ránikról
ablative	ránitól	rániktól
non-attributive possessive - singular	ránié	rániké
non-attributive possessive - plural	rániéi	ránikéi