sétány

Hungarian

Etymology

From the stem of sétál +‎ -ány. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃeːtaːɲ]
• Hyphenation: sé‧tány
• Rhymes: -aːɲ

Noun

sétány (plural sétányok)

1. promenade, esplanade

   Synonym: promenád

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	sétány	sétányok
accusative	sétányt	sétányokat
dative	sétánynak	sétányoknak
instrumental	sétánnyal	sétányokkal
causal-final	sétányért	sétányokért
translative	sétánnyá	sétányokká
terminative	sétányig	sétányokig
essive-formal	sétányként	sétányokként
essive-modal	—	—
inessive	sétányban	sétányokban
superessive	sétányon	sétányokon
adessive	sétánynál	sétányoknál
illative	sétányba	sétányokba
sublative	sétányra	sétányokra
allative	sétányhoz	sétányokhoz
elative	sétányból	sétányokból
delative	sétányról	sétányokról
ablative	sétánytól	sétányoktól
non-attributive possessive - singular	sétányé	sétányoké
non-attributive possessive - plural	sétányéi	sétányokéi

Possessive forms of sétány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sétányom	sétányaim
2nd person sing.	sétányod	sétányaid
3rd person sing.	sétánya	sétányai
1st person plural	sétányunk	sétányaink
2nd person plural	sétányotok	sétányaitok
3rd person plural	sétányuk	sétányaik

Further reading

• sétány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN