HungarianEdit

PronunciationEdit

VerbEdit

szí

  1. (transitive, archaic, folksy) Alternative form of szív (to suck, inhale, absorb).
    • 1912, Frigyes Karinthy, Így írtok ti[1]:
      Egyik cigarettát a másik után szítta el.
      He smoked one cigarette after another.

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

Further readingEdit

  • szí in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.