szófajváltás

Hungarian

Etymology

szófaj (“part of speech”) +‎ váltás (“change”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːfɒjvaːltaːʃ]
• Hyphenation: szó‧faj‧vál‧tás

Noun

szófajváltás (plural szófajváltások)

1. (linguistics) conversion (a word formation method where a particular part of speech is converted to another without change but a different meaning; e.g. the adverb reggel (“in the morning”) was converted to the noun reggel (“morning”))

   Hyponyms: melléknevesülés, főnevesülés, igésülés, határozószóvá válás, tulajdonnevesülés, köznevesülés

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szófajváltás	szófajváltások
accusative	szófajváltást	szófajváltásokat
dative	szófajváltásnak	szófajváltásoknak
instrumental	szófajváltással	szófajváltásokkal
causal-final	szófajváltásért	szófajváltásokért
translative	szófajváltássá	szófajváltásokká
terminative	szófajváltásig	szófajváltásokig
essive-formal	szófajváltásként	szófajváltásokként
essive-modal	—	—
inessive	szófajváltásban	szófajváltásokban
superessive	szófajváltáson	szófajváltásokon
adessive	szófajváltásnál	szófajváltásoknál
illative	szófajváltásba	szófajváltásokba
sublative	szófajváltásra	szófajváltásokra
allative	szófajváltáshoz	szófajváltásokhoz
elative	szófajváltásból	szófajváltásokból
delative	szófajváltásról	szófajváltásokról
ablative	szófajváltástól	szófajváltásoktól
non-attributive possessive - singular	szófajváltásé	szófajváltásoké
non-attributive possessive - plural	szófajváltáséi	szófajváltásokéi

Possessive forms of szófajváltás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szófajváltásom	szófajváltásaim
2nd person sing.	szófajváltásod	szófajváltásaid
3rd person sing.	szófajváltása	szófajváltásai
1st person plural	szófajváltásunk	szófajváltásaink
2nd person plural	szófajváltásotok	szófajváltásaitok
3rd person plural	szófajváltásuk	szófajváltásaik