szósz
Hungarian edit
Etymology edit
Borrowed from German Sauce (specifically from Austrian German), from French sauce, from Latin salsus (“salty, salted”).[1]
Pronunciation edit
Noun edit
szósz (plural szószok)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szósz | szószok |
| accusative | szószt | szószokat |
| dative | szósznak | szószoknak |
| instrumental | szósszal | szószokkal |
| causal-final | szószért | szószokért |
| translative | szósszá | szószokká |
| terminative | szószig | szószokig |
| essive-formal | szószként | szószokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szószban | szószokban |
| superessive | szószon | szószokon |
| adessive | szósznál | szószoknál |
| illative | szószba | szószokba |
| sublative | szószra | szószokra |
| allative | szószhoz | szószokhoz |
| elative | szószból | szószokból |
| delative | szószról | szószokról |
| ablative | szósztól | szószoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szószé | szószoké |
| non-attributive possessive - plural |
szószéi | szószokéi |
| Possessive forms of szósz | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szószom | szószaim |
| 2nd person sing. | szószod | szószaid |
| 3rd person sing. | szósza | szószai |
| 1st person plural | szószunk | szószaink |
| 2nd person plural | szószotok | szószaitok |
| 3rd person plural | szószuk | szószaik |
Derived terms edit
References edit
- ^ szósz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- szósz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN