szögfüggvény

Hungarian

szög (“angle”) +‎ függvény (“function”)

szögfüggvény (plural szögfüggvények)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szögfüggvény	szögfüggvények
accusative	szögfüggvényt	szögfüggvényeket
dative	szögfüggvénynek	szögfüggvényeknek
instrumental	szögfüggvénnyel	szögfüggvényekkel
causal-final	szögfüggvényért	szögfüggvényekért
translative	szögfüggvénnyé	szögfüggvényekké
terminative	szögfüggvényig	szögfüggvényekig
essive-formal	szögfüggvényként	szögfüggvényekként
essive-modal	—	—
inessive	szögfüggvényben	szögfüggvényekben
superessive	szögfüggvényen	szögfüggvényeken
adessive	szögfüggvénynél	szögfüggvényeknél
illative	szögfüggvénybe	szögfüggvényekbe
sublative	szögfüggvényre	szögfüggvényekre
allative	szögfüggvényhez	szögfüggvényekhez
elative	szögfüggvényből	szögfüggvényekből
delative	szögfüggvényről	szögfüggvényekről
ablative	szögfüggvénytől	szögfüggvényektől
non-attributive possessive - singular	szögfüggvényé	szögfüggvényeké
non-attributive possessive - plural	szögfüggvényéi	szögfüggvényekéi

Possessive forms of szögfüggvény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szögfüggvényem	szögfüggvényeim
2nd person sing.	szögfüggvényed	szögfüggvényeid
3rd person sing.	szögfüggvénye	szögfüggvényei
1st person plural	szögfüggvényünk	szögfüggvényeink
2nd person plural	szögfüggvényetek	szögfüggvényeitek
3rd person plural	szögfüggvényük	szögfüggvényeik