Hungarian

edit

Etymology

edit

From English sector, from Latin sector.[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsɛktor]
  • Hyphenation: szek‧tor
  • Rhymes: -or

Noun

edit

szektor (plural szektorok)

  1. sector

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szektor szektorok
accusative szektort szektorokat
dative szektornak szektoroknak
instrumental szektorral szektorokkal
causal-final szektorért szektorokért
translative szektorrá szektorokká
terminative szektorig szektorokig
essive-formal szektorként szektorokként
essive-modal
inessive szektorban szektorokban
superessive szektoron szektorokon
adessive szektornál szektoroknál
illative szektorba szektorokba
sublative szektorra szektorokra
allative szektorhoz szektorokhoz
elative szektorból szektorokból
delative szektorról szektorokról
ablative szektortól szektoroktól
non-attributive
possessive - singular
szektoré szektoroké
non-attributive
possessive - plural
szektoréi szektorokéi
Possessive forms of szektor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szektorom szektoraim
2nd person sing. szektorod szektoraid
3rd person sing. szektora szektorai
1st person plural szektorunk szektoraink
2nd person plural szektorotok szektoraitok
3rd person plural szektoruk szektoraik

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

edit
  • szektor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN