szellemei

Hungarian

Etymology

szellem +‎ -ei (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛlːɛmɛji]
• Hyphenation: szel‧le‧mei

Noun

szellemei

1. third-person singular multiple-possession possessive of szellem

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	szellemei
accusative	—	szellemeit
dative	—	szellemeinek
instrumental	—	szellemeivel
causal-final	—	szellemeiért
translative	—	szellemeivé
terminative	—	szellemeiig
essive-formal	—	szellemeiként
essive-modal	—	szellemeiül
inessive	—	szellemeiben
superessive	—	szellemein
adessive	—	szellemeinél
illative	—	szellemeibe
sublative	—	szellemeire
allative	—	szellemeihez
elative	—	szellemeiből
delative	—	szellemeiről
ablative	—	szellemeitől
non-attributive possessive - singular	—	szellemeié
non-attributive possessive - plural	—	szellemeiéi