Hungarian

edit

Etymology

edit

From German Sesam, from Latin sesamum, from Ancient Greek σήσαμον (sḗsamon, sesame seed).[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsɛzaːm]
  • Hyphenation: sze‧zám
  • Rhymes: -aːm

Noun

edit

szezám (plural szezámok)

  1. sesame (plant)

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szezám szezámok
accusative szezámot szezámokat
dative szezámnak szezámoknak
instrumental szezámmal szezámokkal
causal-final szezámért szezámokért
translative szezámmá szezámokká
terminative szezámig szezámokig
essive-formal szezámként szezámokként
essive-modal
inessive szezámban szezámokban
superessive szezámon szezámokon
adessive szezámnál szezámoknál
illative szezámba szezámokba
sublative szezámra szezámokra
allative szezámhoz szezámokhoz
elative szezámból szezámokból
delative szezámról szezámokról
ablative szezámtól szezámoktól
non-attributive
possessive - singular
szezámé szezámoké
non-attributive
possessive - plural
szezáméi szezámokéi
Possessive forms of szezám
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szezámom szezámjaim
2nd person sing. szezámod szezámjaid
3rd person sing. szezámja szezámjai
1st person plural szezámunk szezámjaink
2nd person plural szezámotok szezámjaitok
3rd person plural szezámjuk szezámjaik

Derived terms

edit
Compound words
Expressions

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

edit
  • szezám in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN