Hungarian

edit

Etymology

edit

Borrowed from German sympathisch (likeable, nice), from French sympathique.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsimpɒtikuʃ]
  • Hyphenation: szim‧pa‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

edit

szimpatikus (comparative szimpatikusabb, superlative legszimpatikusabb)

  1. nice, likeable
    Synonym: rokonszenves
  2. (neuroanatomy) sympathetic

Declension

edit
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szimpatikus szimpatikusak
accusative szimpatikusat szimpatikusakat
dative szimpatikusnak szimpatikusaknak
instrumental szimpatikussal szimpatikusakkal
causal-final szimpatikusért szimpatikusakért
translative szimpatikussá szimpatikusakká
terminative szimpatikusig szimpatikusakig
essive-formal szimpatikusként szimpatikusakként
essive-modal
inessive szimpatikusban szimpatikusakban
superessive szimpatikuson szimpatikusakon
adessive szimpatikusnál szimpatikusaknál
illative szimpatikusba szimpatikusakba
sublative szimpatikusra szimpatikusakra
allative szimpatikushoz szimpatikusakhoz
elative szimpatikusból szimpatikusakból
delative szimpatikusról szimpatikusakról
ablative szimpatikustól szimpatikusaktól
non-attributive
possessive - singular
szimpatikusé szimpatikusaké
non-attributive
possessive - plural
szimpatikuséi szimpatikusakéi

Derived terms

edit
Expressions

See also

edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

edit