szitakötő

Hungarian

Kékfarkú szitakötő (Ischnura senegalensis)

From szita (“sieve”) +‎ kötő (“knitter”).

szitakötő (plural szitakötők)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	szitakötő	szitakötők
accusative	szitakötőt	szitakötőket
dative	szitakötőnek	szitakötőknek
instrumental	szitakötővel	szitakötőkkel
causal-final	szitakötőért	szitakötőkért
translative	szitakötővé	szitakötőkké
terminative	szitakötőig	szitakötőkig
essive-formal	szitakötőként	szitakötőkként
essive-modal	—	—
inessive	szitakötőben	szitakötőkben
superessive	szitakötőn	szitakötőkön
adessive	szitakötőnél	szitakötőknél
illative	szitakötőbe	szitakötőkbe
sublative	szitakötőre	szitakötőkre
allative	szitakötőhöz	szitakötőkhöz
elative	szitakötőből	szitakötőkből
delative	szitakötőről	szitakötőkről
ablative	szitakötőtől	szitakötőktől
non-attributive possessive - singular	szitakötőé	szitakötőké
non-attributive possessive - plural	szitakötőéi	szitakötőkéi

Possessive forms of szitakötő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szitakötőm	szitakötőim
2nd person sing.	szitakötőd	szitakötőid
3rd person sing.	szitakötője	szitakötői
1st person plural	szitakötőnk	szitakötőink
2nd person plural	szitakötőtök	szitakötőitek
3rd person plural	szitakötőjük	szitakötőik