szkutnik
Polish edit
Etymology edit
From szkuta (“punt, flat-bottomed river boat”) + -nik.
Pronunciation edit
Noun edit
szkutnik m pers (female equivalent szkutniczka)
Declension edit
Declension of szkutnik
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szkutnik | szkutnicy/szkutniki (deprecative) |
| genitive | szkutnika | szkutników |
| dative | szkutnikowi | szkutnikom |
| accusative | szkutnika | szkutników |
| instrumental | szkutnikiem | szkutnikami |
| locative | szkutniku | szkutnikach |
| vocative | szkutniku | szkutnicy |