szobrász

Hungarian edit

szobor (“statue”) +‎ -ász (noun-forming suffix denoting an occupation)

szobrász (plural szobrászok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szobrász	szobrászok
accusative	szobrászt	szobrászokat
dative	szobrásznak	szobrászoknak
instrumental	szobrásszal	szobrászokkal
causal-final	szobrászért	szobrászokért
translative	szobrásszá	szobrászokká
terminative	szobrászig	szobrászokig
essive-formal	szobrászként	szobrászokként
essive-modal	—	—
inessive	szobrászban	szobrászokban
superessive	szobrászon	szobrászokon
adessive	szobrásznál	szobrászoknál
illative	szobrászba	szobrászokba
sublative	szobrászra	szobrászokra
allative	szobrászhoz	szobrászokhoz
elative	szobrászból	szobrászokból
delative	szobrászról	szobrászokról
ablative	szobrásztól	szobrászoktól
non-attributive possessive - singular	szobrászé	szobrászoké
non-attributive possessive - plural	szobrászéi	szobrászokéi

Possessive forms of szobrász
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szobrászom	szobrászaim
2nd person sing.	szobrászod	szobrászaid
3rd person sing.	szobrásza	szobrászai
1st person plural	szobrászunk	szobrászaink
2nd person plural	szobrászotok	szobrászaitok
3rd person plural	szobrászuk	szobrászaik