szomjú

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *śoma-. Cognate to Udmurt сюмэм (śumem, “hungry”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsomjuː]
• Hyphenation: szom‧jú
• Rhymes: -juː

Adjective

szomjú (comparative szomjúbb, superlative legszomjúbb)

1. (archaic) thirsty

   Synonym: szomjas

Declension

Inflection of szomjú
	singular	plural
nominative	szomjú	szomjúk szomjúak
accusative	szomjút	szomjúkat szomjúakat
dative	szomjúnak	szomjúknak szomjúaknak
instrumental	szomjúval	szomjúkkal szomjúakkal
causal-final	szomjúért	szomjúkért szomjúakért
translative	szomjúvá	szomjúkká szomjúakká
terminative	szomjúig	szomjúkig szomjúakig
essive-formal	szomjúként	szomjúkként szomjúakként
essive-modal	—	—
inessive	szomjúban	szomjúkban szomjúakban
superessive	szomjún	szomjúkon szomjúakon
adessive	szomjúnál	szomjúknál szomjúaknál
illative	szomjúba	szomjúkba szomjúakba
sublative	szomjúra	szomjúkra szomjúakra
allative	szomjúhoz	szomjúkhoz szomjúakhoz
elative	szomjúból	szomjúkból szomjúakból
delative	szomjúról	szomjúkról szomjúakról
ablative	szomjútól	szomjúktól szomjúaktól
non-attributive possessive - singular	szomjúé	szomjúké szomjúaké
non-attributive possessive - plural	szomjúéi	szomjúkéi szomjúakéi

Derived terms

• szomj (back-formation)
• szomjúság

 

Further reading

• szomjú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN