sztetoszkóp

Hungarian

sztetoszkóp

Etymology

From German Stethoskop, from French stéthoscope (“stethoscope”), coined from Ancient Greek στήθος (stḗthos, “chest”) + σκοπεῖν (skopeîn, “to look”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈstɛtoskoːp]
• Hyphenation: szte‧tosz‧kóp, szte‧to‧szkóp
• Rhymes: -oːp

Noun

sztetoszkóp (plural sztetoszkópok)

1. (medicine) stethoscope (a medical instrument used for listening to sounds produced within the body)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	sztetoszkóp	sztetoszkópok
accusative	sztetoszkópot	sztetoszkópokat
dative	sztetoszkópnak	sztetoszkópoknak
instrumental	sztetoszkóppal	sztetoszkópokkal
causal-final	sztetoszkópért	sztetoszkópokért
translative	sztetoszkóppá	sztetoszkópokká
terminative	sztetoszkópig	sztetoszkópokig
essive-formal	sztetoszkópként	sztetoszkópokként
essive-modal	—	—
inessive	sztetoszkópban	sztetoszkópokban
superessive	sztetoszkópon	sztetoszkópokon
adessive	sztetoszkópnál	sztetoszkópoknál
illative	sztetoszkópba	sztetoszkópokba
sublative	sztetoszkópra	sztetoszkópokra
allative	sztetoszkóphoz	sztetoszkópokhoz
elative	sztetoszkópból	sztetoszkópokból
delative	sztetoszkópról	sztetoszkópokról
ablative	sztetoszkóptól	sztetoszkópoktól
non-attributive possessive - singular	sztetoszkópé	sztetoszkópoké
non-attributive possessive - plural	sztetoszkópéi	sztetoszkópokéi

Possessive forms of sztetoszkóp
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sztetoszkópom	sztetoszkópjaim
2nd person sing.	sztetoszkópod	sztetoszkópjaid
3rd person sing.	sztetoszkópja	sztetoszkópjai
1st person plural	sztetoszkópunk	sztetoszkópjaink
2nd person plural	sztetoszkópotok	sztetoszkópjaitok
3rd person plural	sztetoszkópjuk	sztetoszkópjaik

Further reading

• sztetoszkóp in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN