sztori
Hungarian edit
Etymology edit
Pronunciation edit
Noun edit
sztori (plural sztorik)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sztori | sztorik |
| accusative | sztorit | sztorikat |
| dative | sztorinak | sztoriknak |
| instrumental | sztorival | sztorikkal |
| causal-final | sztoriért | sztorikért |
| translative | sztorivá | sztorikká |
| terminative | sztoriig | sztorikig |
| essive-formal | sztoriként | sztorikként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sztoriban | sztorikban |
| superessive | sztorin | sztorikon |
| adessive | sztorinál | sztoriknál |
| illative | sztoriba | sztorikba |
| sublative | sztorira | sztorikra |
| allative | sztorihoz | sztorikhoz |
| elative | sztoriból | sztorikból |
| delative | sztoriról | sztorikról |
| ablative | sztoritól | sztoriktól |
| non-attributive possessive - singular |
sztorié | sztoriké |
| non-attributive possessive - plural |
sztoriéi | sztorikéi |
| Possessive forms of sztori | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | sztorim | sztorijaim |
| 2nd person sing. | sztorid | sztorijaid |
| 3rd person sing. | sztorija | sztorijai |
| 1st person plural | sztorink | sztorijaink |
| 2nd person plural | sztoritok | sztorijaitok |
| 3rd person plural | sztorijuk | sztorijaik |
Derived terms edit
References edit
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN