tótumfaktum

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From Medieval Latin totumfac, variant of factotum, from fac totum ("do everything"), Latin fac, imperative of facere(to do) + totum(all).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈtoːtuɱfɒktum]
  • Hyphenation: tó‧tum‧fak‧tum

NounEdit

tótumfaktum ‎(plural tótumfaktumok)

  1. factotum

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tótumfaktum tótumfaktumok
accusative tótumfaktumot tótumfaktumokat
dative tótumfaktumnak tótumfaktumoknak
instrumental tótumfaktummal tótumfaktumokkal
causal-final tótumfaktumért tótumfaktumokért
translative tótumfaktummá tótumfaktumokká
terminative tótumfaktumig tótumfaktumokig
essive-formal tótumfaktumként tótumfaktumokként
essive-modal
inessive tótumfaktumban tótumfaktumokban
superessive tótumfaktumon tótumfaktumokon
adessive tótumfaktumnál tótumfaktumoknál
illative tótumfaktumba tótumfaktumokba
sublative tótumfaktumra tótumfaktumokra
allative tótumfaktumhoz tótumfaktumokhoz
elative tótumfaktumból tótumfaktumokból
delative tótumfaktumról tótumfaktumokról
ablative tótumfaktumtól tótumfaktumoktól
Possessive forms of tótumfaktum
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tótumfaktumom tótumfaktumaim
2nd person sing. tótumfaktumod tótumfaktumaid
3rd person sing. tótumfaktuma tótumfaktumai
1st person plural tótumfaktumunk tótumfaktumaink
2nd person plural tótumfaktumotok tótumfaktumaitok
3rd person plural tótumfaktumuk tótumfaktumaik

SynonymsEdit